a földi bióta fontos szerepet játszik a légköri összetétel és az éghajlat szabályozásában. A felszíni albedó és az energia particionálás az éghajlati modellek bevett alkotóelemei. Újabban a biogeokémiai éghajlati visszacsatolások a földi széncikluson keresztül a figyelem középpontjába kerültek; a 21. század végén várhatóan csökkent globális szén-dioxid-elnyelés nagy része a szárazföldön zajló folyamatoknak tulajdonítható. Ugyanakkor egyre több tanulmány bizonyítja, hogy a CO2-n túl a légköri gyors reaktív anyagok, amelyeket a földi bióta bocsát ki vagy fogyaszt, beleértve a vegetációs tüzeket is, szintén jelentős szerepet játszanak az éghajlati rendszer megértésében.
az olyan anyagok, mint a biogén illékony szerves vegyületek (bvoc), a különböző nitrogén-oxidok, a széntartalmú részecskék, az ózon vagy a metán közvetlenül üvegházhatású gázokként és aeroszolokként, vagy az üvegházhatású gázok és a másodlagos szerves aeroszolok kulcsfontosságú prekurzoraiként hatnak a légkörben. Széles körű egyetértés van abban, hogy számszerűsíteni kell regionális forrásaikat és nyelőiket, kapcsolatukat a földi szénciklussal, valamint azt, hogy hogyan reagálnak az éghajlatra és a földtakaró/földhasználat változására.
ezért egyre inkább dinamikus globális vegetációs modelleket fejlesztenek ki, hogy javítsák a nem CO2 nyomokban kibocsátott gázok szimulációs képességét. Ez magában foglalja a teljes földi nitrogénciklus ábrázolását, és ezáltal a nitrogén – oxidok kibocsátását, a BVOC kibocsátását, a vizes élőhelyek és a metán kibocsátásának elszámolását, valamint a tűz természetes vagy antropogén módon okozott epizodikus eseményként való felvételét.
a Nyomgáz-kibocsátás modellezése nem csak a jövő kémiai-éghajlati és kémiai-éghajlati-visszacsatolási tanulmányai szempontjából fontos. Ugyanilyen fontos a múltbeli környezetek figyelembevétele a földi kibocsátások Holocénszámításának javítása érdekében, amelyek hatással vannak, e.g., a légkör oxidálószer-szintje és így a metán élettartama és koncentrációja, az O3 iparosodás előtti terhe és ezáltal jelenlegi antropogén sugárzási kényszere, valamint a kontinentális érintetlen SOA részecske-koncentrációk becslései, amelyek befolyásolják a felhőfizikát.
az INES tevékenységei az elmúlt években a következőkre összpontosultak:
- a talaj, a levél és az ökoszisztéma BVOC-kibocsátásának mérése az e kibocsátásokat szabályozó folyamatok, a növényzet összetételével kapcsolatos eltérések vizsgálata és a modellértékeléshez szükséges adatok szolgáltatása érdekében.
- az aeroszolrészecskék és a levegőionok méreteloszlásának és számkoncentrációjának mérése tiszta levegős környezetben a BVOC-kibocsátással való lehetséges összefüggések kezelése céljából.
- évektől évezredekig terjedő BVOC-és tűzkibocsátások szimulálása az éghajlatváltozásra és a légköri CO2-koncentráció változásaira reagálva
- a növényzet összetételének a BVOC-kibocsátásra gyakorolt hatásainak vizsgálata
most kezdtük el tanulmányozni az éghajlatváltozás hatásait az ökoszisztéma nitrogénciklusára is, és az elkövetkező években elemzéseinkbe egyre inkább bevonjuk a felszínborítás/földgazdálkodás változásának szempontjait.
